A szaglás zavara százból egy embert érint, leggyakrabban az orr- és a melléküregek betegségei, vírusfertőzés vagy fejtrauma áll a hátterében. Előfordulása az életkor előrehaladtával nő, 60 év felett akár minden második ember is érintett lehet.
A szaglás és az egészség kapcsolatát sokszor alábecsülik, habár egyre több tanulmányban olvasható, hogy a gyengülő szaglási képesség előjele lehet a Parkinson-kórnak és akár a korai elhalálozásnak is – olvasható a New Scientist tudományos magazinban.
Hongei Chen és kollégái a Michigani Egyetemről több mint kétezer embert vizsgáltak.
Mindegyikükkel egy tesztet végeztettek el, melyben 12 egyszerű szagot kellett felismerniük. A minták között megtalálható volt például a fahéj, a citrom, a benzin vagy a cigaretta. A kutatócsoport a teszt után további 13 évig követte végig a tesztalanyok életét.
Elemezve az adatokat, a csapat arra jött rá, hogy a gyengébb szaglásúak elhalálozása erősen összefüggött a Parkinson-kórral és a demenciával.
A kutatók úgy gondolták, hogy a szaglás romlása csökkentheti az ember étkezési kedvét, ami pedig súlyvesztéshez és romló egészségi állapothoz vezet. Kimutatták, hogy a testsúlycsökkenés, a demencia és a Parkinson-kór együttes megléte a gyengülő szaglással összefüggésben 30 százalékát magyarázza meg a magasabb elhalálozásnak.
Neurológiai betegségekre, például Alzheimer- vagy Parkinson-kórra is utalhat a szagláscsökkenés, amely akár tumorok vagy különféle endokrinológiai elváltozások első jeleként is megjelenhet.
Mivel a szagló receptor sejtek közvetlenül érintkeznek a környezetünkkel, ezért különböző vírusok, vegyi anyagok, gázok, gőzök, szennyező anyagok, vagy például cigarettafüst is kiválthat szagláscsökkenést.
Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
