Kedves Olvasó!
„Ma Magyarországon közel kétszázezer Alzheimer-kórban szenvedő ember él, akiknek életminősége csak a korai diagnózissal és kezeléssel őrizhető meg. A gyógyíthatatlan betegségben szenvedők negyedénél epilepsziás rohamok mutathatóak ki, míg a páciensek felénél epilepsziás működészavar bizonyítható” – olvasható az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben (OKITI) működő Alzheimer-Epilepszia kutatócsoport közleményében.
A demencia és az Alzheimer-kór, mely utóbbi a demencia több mint 75%-át adja, a magasabb kognitív funkciók károsodásával jár, így sérül az emlékezet, a gondolkodás, a tájékozódás, a megértés, a számolás, a tanulás, a nyelv, a véleményalkotás, a döntéshozatal képessége.
Idős korban nem a ráncok vagy egy rákos megbetegedés veszélye az igazán ijesztő, hanem a lehetőség, hogy a korral elveszítjük emlékeinket, elfelejtjük személyiségünket, elfelejtjük, kik vagyunk, és kiket szeretünk. Az összes betegség közül ez az egyik legelrettentőbb! Jelei közé tartozik a gyakori botladozás, a rövid távú memória kiesése, amire a „mit is mondtál?” kérdés hívja fel a figyelmet. A gyakori eltévedés, az indokolatlan, meggondolatlan pénzköltés, az apró finom műveletek kiesése, pl. a gombolás. A tárgyak „eltűnése”, szokatlan helyekre rakodása, pl. kulcsot a hűtőbe, az időérzék megbomlása, látási problémák, melyek a látott kép lassú vagy hibás feldolgozásából adódnak.
Nem az a célunk és feladatunk, hogy szembeszálljunk az orvostudomány számtalan érvével, amit az Alzheimer-kórral kapcsolatban állít. Csak néhány állítást máshonnan közelítünk meg. És ez a „máshonnan” kiinduló szemlélet elvezet a reményhez, hogy az Alzheimer-kór mégis gyógyítható. A remény pedig kiszorítja az emberből a bizonyítás szükségességét, amely a végén úgy hangzik: 10-ből 9 Alzheimer-kóros beteg 3-6 hónap alatt meggyógyult, méregdrága orvosságok nélkül, otthoni terápia végzése mellett.
Az tény, hogy idősebb korban az Alzheimer-kór előfordulásának száma magasabb. Ebből még nem következik egyenesen az, hogy ezt a betegséget az öregedés okozza! Lehetséges, hogy az életút során összeszedett nehézfémek memória romboló hatása kelti ezt a feltételezést. A nehézfémek hosszú időn át való felhalmozódása okozza a problémát, nem a kor.
Azonban van olyan orvos-természetgyógyász iskola, amelyik ellentmond a fentieknek, azzal teljesen ellentétes véleményen van, és a gyakorlatban is igazolja álláspontját az Alzheimer-kórban szenvedő betegek nagy reménységére. Állításai a következők: az Alzheimer-kór gyógyítható, nem az öregség velejárója. Egy körültekintő, személyre szabott, tíz lépésből álló, otthon is elvégezhető program segítségével megfordítható, vagyis a beteg kognitív funkcióit a betegség első jelei előtti állapot szintjére lehet visszaállítani. Mivel mindegyikünk egyéni felépítésű, nem működhet jól és hatékonyan a betegségre szabott általános kezelés. Az egyénre szabott terápia alapján 3-6 hónap alatt 10-ből 9 Alzheimer-kóros beteg meggyógyult. Az eredeti vizsgálatot azonban csak kisszámú betegen végezték el, és 55 és 75 év közötti, Alzheimer-kórban szenvedő férfiakra és nőkre terjedt ki. Egy pácienst azért nem sikerült a 3-6 hónapos kezelés során meggyógyítani, mert nála már nagyon régen kezdődött a kór, az Alzheimer-kór utolsó stádiumában volt, a betegség halmozott elváltozásokat okozott a testben.
A 10 alaplépésből álló program megfordítja és meg is gyógyítja ezt a rettenetes betegséget. A program kidolgozásának alapja számtalan kutatási anyag feldolgozása mellett egy komoly szemléletváltás volt. Ennek lényege, hogy nem egyetlen folyamatra koncentráltak, mint a gyógyszeres kezelés, mely a legtöbb esetben a betegségre és nem a betegre fókuszál, ezért a legtöbb ember számára hatástalan, vagy csak tüneti kezelést biztosít. Itt a külső és belső tényezők ok-okozat szerinti „mozaikjaira” koncentráltak, melyek egymáshoz illeszkedve hozták létre a betegség jellemzőit.
Az általános lépéseket az egyén laboratóriumi vizsgálati eredményei alapján személyre kell szabni! Ezért a program neve: „egyénre szabott terápia”. Nem igényel különleges gyógyszereket, csak az átlagos életvitel egyes elemeit zárja szigorúbb kalitkába, és azok egy részét egészíti ki személyre szabott táplálék kiegészítők fogyasztásával. Az alapelv elemei: méregtelenítés, ésszerű táplálkozás, mozgás, rendszeres fizikai és mentális gyakorlatok, stb.
Annak ellenére, hogy a terápia otthon végezhető, nem javaslom felügyelet nélküli gyakorlását. Annál inkább sem, mivel a terápia személyre szabása nemcsak megfelelő szaktudást, de általános és laboratóriumi vizsgálatokat (vérvizsgálat) is igényel. Mindenképpen orvos-természetgyógyász bevonása és felügyelete alatt kell végezni ezt a 3-6 hónapos terápiát.
A kutatók 36 olyan hiányosságot fedeztek fel, melyek mindegyike szerepet játszik az Alzheimer-kór memória problémáinak kialakulásában. Ilyenek a gyulladások forrásai, a hormon-egyensúlyi problémák, egyes vitaminok és ásványi anyagok hiánya, stb. A mozaikok vizsgálata azért fontos, mert lehet, hogy az egyik hiányosság, pl. D-vitamin hiány, vagy egy másik, pl. az ösztrogén hiány, nem okoz mélyreható változást, de ha a kettő együtt van jelen, akkor súlyos következményei lehetnek. Ezért az összetevőket úgy kell vizsgálni, mint egy kirakós játék elemeit egyedi és együttes hatásuk vonatkozásában.
A terápia jobb megértése és részletes, egyénre szabott módszereinek tárgyalása előtt álljon itt néhány esettanulmány:
A vizsgált személyeknél a demencia tüneteinek széles skáláját figyelték meg, a gyengébbektől a súlyosabbakig. A páciensek számos vizsgálaton estek át, melyek 10-24 hiányosságot tártak fel a 36-ból, a cukoranyagcserétől, a vitamin és ásványi anyagok hiányán át az életmódbeli tényezőkig. Ezen vizsgálati eredményeknek megfelelően, mindegyik résztvevő egyénre szabott terápiát kapott. Mások állapota, akik ebben a programban nem vettek részt, tovább romlott, egészen addig, amíg teljes körű ellátást nem igényeltek. Nos, először lássuk az esettanulmányokat, melyeknek közös elemei az alábbiak voltak:
Az első páciens esete: egy nőnél 2 év alatt alakult ki olyan mértékű memóriavesztés, ami a munkavégzését akadályozta. Sokat kellett utaznia és ehhez beszámolókat készítenie. Amikor a dokumentum olvasásakor annak aljára ért, a tetején levő részleteket már el is felejtette. Továbbá a számok visszahívása is nehézségbe ütközött. Otthonában elfelejtette a villanykapcsolók helyét, és sokszor a jól ismert utakon is eltévedt. Édesanyja kognitív funkciói korán rohamosan romlottak, és amikor meghalt, már teljesen megzavarodott. Ezért azzal a félelemmel élt, hogy az ő élete is így fog alakulni. Depressziós lett, és már-már az öngyilkosságra is gondolt.
Egy második páciens esete:
Egy harmadik, 50 évén túl járó nőpáciens néhány év alatt fokozatosan elveszítette memóriáját. Gyakran égve hagyta a tűzhelyet, amikor elhagyta a házat. Elfelejtette a találkozókat, vagy ismételten előkészítette, mert nem emlékezett rá, hogy már korábban részt vett rajta. Gyermekei észrevették, hogy néha elfelejti, hogy miről beszél, és sokkal lassabban reagál. Ez a beteg a protokollt követő 5. hónap után hatalmas javulást mutatott. Nem csak vissza tudott térni korábbi munkakörülményeihez, hanem több tanulmány elvégzésére is képes volt. A terápia előírásai szerint, a fenti közös elemeken túlmenően az alábbi kiegészítéseket végezte: Hetente 4-5 alkalommal végzett edzéseket, rendszeresen meditált és relaxációs technikákat végzett. Táplálék kiegészítőket szedett: Omega-3-at, B6-vitamint, valamint methyl-coalamint, (B12 kofaktora) citikolint. Hormonterápiát követett, és csökkentette az antidepresszáns bupropiont.
A folytatás itt olvasható:
https://zoldujsag.hu/gyogyithato-e-az-alzheimer-kor-ha-igen-hogyan-2-resz-78050
https://zoldujsag.hu/gyogyithato-e-az-alzheimer-kor-ha-igen-hogyan-3-resz-78052
