A szivárványhártyán megjelenő elváltozások az egészség állapotának kitűnő jelzői. Ezek a látható jelek az írisztérkép alapján könnyen, gyorsan és hatékonyan beazonosíthatók.
A fodor-zóna közvetlenül a pupilla körül található és a teljes írisz (szivárványhártya) körülbelül egyharmadát teszi ki. Ebben a zónában találjuk a gyomor és a bélrendszer területét, míg a fodor-zóna szegélyével összefüggésben a vegetatív idegrendszerről, valamint a nyirok és vérkeringésről is kaphatunk felvilágosítást. A fodor-zóna optimális esetben szabályos kör alakú, színe az írisz színéhez hasonlatos, és nincs benne semmiféle jel vagy elszíneződés.
A gyomor zónája a pupilla körüli első körkörös réteg, amely normál esetben nem látható, azonban a gyomor nem megfelelő működése esetén láthatóvá válik. Ha ennek a területnek a szöveti része fehérebb, mint amilyennek lennie kellene, az a gyomor túlműködését jelzi, míg a sötétebb árnyalat megjelenése alulműködésre utal.
Ha az íriszt egy óra számlapjának tekintjük, akkor a számlapon található órák megadásával pontosan meghatározhatjuk a bélszakaszok helyeződését. Mindkét szemben 10 órától 12 óráig a haránt vastagbél látható, míg a bal szemben 12 órától 5 óra magasságáig a vastagbél leszálló ága, 5 és 7 óra között pedig a végbél zónája található. A vastagbél felszálló ága a jobb szemben 7 és 10 óra között helyezkedik el. A vékonybél a nem említett területeket fedi le.
A vegetatív idegrendszer is szépen leképeződik az adott zóna határán, állapota a zóna lefutásában tükröződik. Könnyen és jól látható a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer helyzete az adott szerveknél. A vegetatív idegrendszer egyik legjelentősebb képviselője maga a gerincoszlop, de kapcsolatot fedeztek fel a vastagbél, annak állapota és lefutása, valamint a gerincoszlop megfelelő csigolyáinak állapota között is. Az Egyesült Államokban és számos más országban a manuálterapeuták előszeretettel veszik igénybe az íriszdiagnosztikát a problémás gerincszakaszok helyzetének meghatározására, a kiváltó tényezők körültekintő feltárására. A haránt vastagbél a gerinc nyaki szakaszának, a vastagbél fel- és leszálló ága a háti szakasznak, míg a végbél területe az ágyéki szakasznak feleltethető meg.
Ha csak a fodor formáját, alakját és a pupillához viszonyított méretét vizsgáljuk, máris nagyon sokat megtudhatunk a gerincről, az emésztőcsatornáról és a táplálkozási folyamatban részt vevő szervek állapotáról. Josef Angerer, a kiváló német íriszdiagnoszta a következőképpen fogalmaz: „A formák különbözősége megmutatja nekünk az emésztőszervek érzékenységi állapotát.“
A fodor-zóna formájából levonható következtetések
A forma már első pillantásra meghatározhatja a vizsgálódás menetét. A kisméretű, keskeny fodor (általában nagy pupilla mellett) bélszűkületre utal, míg a nagyméretű fodor (általában kis pupillával) béltágulatra.
A keskeny fodor-zónával rendelkező ember az úgynevezett Nap-típus. Ez a típus rendkívül aktív, energiadús, ugrásra kész, mozgékony, általános görcskészség jellemzi testi-lelki szinten egyaránt. Ezek a jellemzők a szimpatikus idegrendszer dominanciáját, a nem megfelelően hasznosuló tápanyagok miatti elégtelen táplálkozást (a megfelelő táplálékbevitel ellenére), valamint az energia gazdaságtalan felhasználását tükrözik.
A széles fodor-zónával rendelkező személy az úgynevezett Hold-típus, akire fokozott táplálékbevitel, renyhe emésztés és az ezzel járó energiahiány, kevés aktivitás, anyagias természet és szellemi igénytelenség jellemző. Általában oxigénhiány, vizenyősödés, a nemi szervek alulműködése jellemzi, és sok pihenésre van szüksége.
A keskeny és a széles szakaszok váltakozása a megfelelő bélszakaszok tágulatára, illetve szűkületére utal.
A fodor-zóna további, konkrét jelzései a következők (a teljesség igénye nélkül):
• a fodor szélesedése fölfelé az emésztőrendszer hibás működése miatt fellépő rendszeres szédülést, fejfájást jelzi;
• a lefelé való szélesedés pedig a krónikus székrekedés jele.
• A fodor szűkülete a felső zónában emésztőszervi eredetű pszichés labilitásra, sőt depresszióra is utalhat;
• míg az alsó zóna szűkülete az emésztőrendszer betegségeire is visszavezethető vese- és hólyagpanaszokat mutathatja.
• A négyszögletes formájú fodorral rendelkező személy makacs, merev, nehezen hallgat meg másokat, orvosról orvosra jár.
• A fodor kiszélesedése a máj zónájának irányába az emésztőnedvek besűrűsödését, kőképződésre való hajlamot jelent, míg a lép irányába történő elmozdulás székrekedésre való hajlamra utal.
Az is előfordul, hogy a fodor-zóna a teljesen hiányzó fodor-szegély miatt nem különül el, egyáltalán nem látszik az íriszben. E jelenség mögött pszicho-vegetatív zavarok, a vegetatív idegrendszer gyengesége, a testnedvek kóros összetétele és lelki diszharmónia állhat.
A szem szivárványhártyájának elszíneződése is fontos információkat hordoz, amiben a színek is nagy jelentőséggel bírnak. A fodor-zóna elszíneződését centrális heterokrómiának nevezzük. A világos-vörös elszíneződés savtúltengésre; a rozsdavörös gyomorégésre; a sárgásbarna gyomorhurutra és székrekedésre; a szalmasárga a székrekedés és hasmenés váltakozására; az ólomszürke nyálkahártya-savasodásra és felszívódási zavarokra; a tejfehér szín a gyomor és bélrendszer hurutos állapotára, a bélflóra kóros helyzetére; míg a feketés-vörös vagy egérszürke a gyomor- és bélrendszer területén a rákra való hajlamra utal.
Láthatjuk, hogy mennyire sokrétű akár csak egy terület vizsgálata is. Már egyetlen zóna vizsgálatával is nagyon sok és értékes információhoz juthatunk, szelíden, gyorsan, könnyedén.
Váradi Tibor
Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
