A gyulladás válaszreakció valamely külső vagy belső tényező által kiváltott irritációra, fertőzésre. A gyulladás a gyógyulás lehetőségét adja, hiszen egyrészt megvéd egy számunkra káros hatástól, elkülöníti az érintett területet és közben a helyreállítást is elindítja. A folyamatok több szinten zajlanak egyszerre, részt vesz benne az immunrendszer, a hormonrendszer és az idegrendszer is. Az immunrendszer aktivizálódik, az adott területen növekszik a vérátáramlás, a felszabaduló anyagok értágulatot okoznak és fokozzák az ér áteresztő képességét, vérplazma kerül a szövetekbe. Az egész szervezetre kiterjedő érösszehúzódás következtében vizenyők, ödémák lépnek fel, melyek nyomják az idegeket, ez idézi elő a fájdalmat. A fehérvérsejtek száma megnő, végső soron ezek pusztítják el, kebelezik be az idegen vagy saját elhalt sejteket.

A gyulladás hivatalos kritériumai

Az orvostudomány öt tünetet nevez meg akut gyulladás esetén: duzzanat, melegség, vörösség, fájdalom és az adott szerv funkciójának kiesése/zavara. Az első négyet már az ókorban is felfedezték, az utolsót csupán a 19. században. Az akut gyulladás néhány perctől néhány napig tarthat; ezután, ha a kiváltó ok nem szűnik meg, átmegy krónikus gyulladásba. Krónikus gyulladásnál e tünetek mellett szövődmények lépnek fel: az adott szövet károsodása és elhalása; megnövekszik az immunsejtek és a kötőszöveti sejtek mennyisége, az elpusztult szövet helyét a felszaporodott kötőszövet tölti ki.
A gyulladás okai fizikai tényezők, kémiai hatások, kórokozók, illetve szövetelhalás lehet. A természetgyógyászat megközelítésében minden gyulladás esetén felfedezhetünk nyomelem hiányt és elsavasodást az adott területen, melyek meg is előzték azt. Az elsavasodás akkor alakul ki, amikor a szervezet természetes pufferrendszere (főleg a tüdő és a vese) - mely a sav-bázis egyensúly fenntartásáért felelős- kimerül. A szervezet egészséges működéséhez enyhén lúgos folyadékterekre van szükség, pl. az immunrendszer is csak enyhén lúgos közegben tud jól működni. Az anyagcsere során folyamatosan képződnek savas kémhatású anyagok. A közömbösítésüket nagyrészt a vese és a tüdő végzi, illetve a vért és a májat kell még megemlíteni. Amikor túl sok savasító ételt fogyasztunk, akkor a pufferrendszer túlterhelődik, és egy idő után kimerül. Az elsavasodás nyomelem hiányt idéz elő, a szervezet a savak közömbösítésére a saját bázikus nyomelemeit (pl. kálcium, vas, cink, stb.) használja fel. Az elsavasodáshoz hozzájárul még a dohányzás és a stressz.

Egyes gyulladások természetes gyógymódjai

Gyulladásoknál javasolt a többlet folyadékbevitel, valamint figyeljünk oda az immunerősítésre. Az elsavasodás és a nyomelem hiány megszüntetésére kerüljük a savasító ételeket. Ilyenek többek között az állati eredetű ételek, a fehér cukor, a fehér liszt, a túlsütött-túlfőzött ételek. A vegyes étrend emiatt savasító hatású, ellenben a növényi étrend lúgosító. Amúgy is javasolt, hogy az étrend legalább fele lúgosító ételekből álljon, de gyulladás esetén ez az arány inkább 80-90 % legyen a lúgosító ételek javára.


Torok- és mandulagyulladás

A felső légúti gyulladásoknál a zsályatea csodákat tesz. Segítsük elő az izzasztást: bodzatea, hársfatea fogyasztása után alaposan takarózzunk be. A betegség ideje alatt végig tartsuk magunkat melegen. Az immunerősítésre fogyasszunk naponta lilahagymát, rendszeresen fokhagymát és echinacea teát. Forró szódabikarbónás lábáztatás vagy fürdő is ajánlott. Az előbbi után a talp eukaliptuszolajos bedörzsölése fokozza a hatást, egy kád fürdővízbe pedig 2-3 evőkanálnyi szódabikarbóna szükséges. Inhaláljunk kamillateával, eukaliptuszolajos vízzel. Fogyasszunk citromlevet: magas C-vitamin tartalma és gyulladáscsökkentő hatása jótékony hatású. A sült citrom leve a pirines gyógyszerek hatóanyagát tartalmazza, szintén gyulladáscsökkentő. Úgy készül, hogy a citromot sütőben addig sütjük, míg barnulni kezd a héja, majd lehűlés után facsarjuk ki, és fogyasztjuk.

Bélgyulladás

A vastagbél- és a vékonybélgyulladás gyakori tünete a hasmenés. Ha van rá mód egy-két napos böjt ajánlott gyógyteákkal, zöldséglevekkel és citromos vízzel. A bélrendszer gyulladásainál általánosan kerülendők a zsíros, cukros vagy erősen fűszeres ételek, a tej és a tejtermékek, valamint az alkohol és a kávé – ez utóbbiak ugyanis amellett, hogy fokozzák a gyulladást, még több vizet vonnak el az amúgy is dehidratált szervezettől. Diétás, kímélő ételként, a gyulladás teljes megszűntéig fogyasztható viszont főtt krumpli, párolt zöldségek, illetve a böjt utáni napokon a következő teák: áfonya, borsmenta, ezerjófű, cickafark. A gyulladás megállítására ideális lehet továbbá, ha pár napig csak almát fogyaszt az ember. Az alma tisztítja és fertőtleníti a bélrendszert, ezért akár gyulladásról, akár fertőzésről van szó, mindenképpen hatásos. A nyálkahártya kímélésére és segítésére fogyasszunk lenmagot szétrágva, és igyunk rá egy pohár meleg vizet.

Ízületi gyulladás

A legfontosabb tudnivaló, hogy majdnem minden reumatikus panasz hátterében az ízületek, az izmok és a kötőszövetek elsavasodása áll: a különféle savas méreganyagok (például a húgysav), amelyeket a szervezet nem választott ki, lerakódnak és kikristályosodnak. A terápiában a lúgosító étrend központi szerepű. A megfelelő étrenddel párosuló, három hónapos csalántea-kúra szintén nagyon sokat segíthet a reumatikus panaszok gyógyításában. Három hónapon át fogyasszon a beteg csalánteát, naponta háromszor egy csészényivel (2 dl). A másik gyógyhatású növény a fűzfa, melynek levele borogatásként, a kérgéből készült főzet pedig belsőleg használható. A fekete nyárfa nyers rügyéből készült kenőcs köszvény, reuma, sokízületi gyulladás esetén javasolt, a rügy forrázata pedig belsőleg nyújt segítséget – teáját naponta háromszor érdemes fogyasztani.
Itt említeném meg a szintén nagyon hatásosnak bizonyuló borogatásokat, pakolásokat, amelyeket legjobb este feltenni, amikor az ember már nyugalomban van. Ízületi gyulladásokra, fájó testrészekre, (női nemi szervek gyulladásainál az alhasra, bélgyulladásnál a hasra) tehetünk nyers reszelt krumpliból vagy túróból készült pakolást, vagy alkalmazhatunk agyag­, illetve iszappakolást. Gyógyszertárakban, bioboltokban kapható a zeolitos alapanyagú Rheumin gyógyiszap, ami szintén külsőleg használatos. A pakolások gyógyhatása abban áll, hogy a bőrön keresztül kiszívják a bőr alatti szövetekben felhalmozódott savas mérgeket, ugyanakkor a bennük található hasznos nyomelemek – a kalcium és a szilícium – beáramlanak a csontokba és a szövetekbe.

A gyulladás lelki háttere

A gyulladás minden esetben félelemre utal. A beteg félelmét a gyulladás helye jelzi. Például torokgyulladásnál fél kimondani valamit; ízületi gyulladásnál, ha a kézen van, akkor arra érdemes gondolni, hogy fél valamit megtenni. Pszichoszomatikus megközelítésben minden fájdalmat, amit az ember egy betegség során átél, eredetileg másnak szánt. Bármilyen fájdalom is jelenjen hát meg, mindig azon kell elgondolkodni, hogy mi az a fájdalom, amit a beteg másnak szánt?
A gyulladást kísérő láz a belső ellenállás jele. A beteg nem tudja elfogadni a sorsát, az élethelyzetét, lázad ellene. A gyógyulás érdekében nézzünk szembe félelmeinkkel, bocsássunk meg azoknak, akikre neheztelünk és fogadjuk el sorsunkat, keressük és lássuk meg élethelyzetünkben a lehetőséget a pozitív változásra!

 

Váradi Tibor

 

Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!