Melyek a leggyakoribb allergének?
A leggyakoribb allergének talán a tejfehérje (alfa- és béta-laktoglobulin, kazein) és a tojás (olykor csak a tojásfehérje okoz gondot), de komoly problémát okozhat a mogyoró, diófélék, glutén, búza, szójafehérje, rákfélék, halak. Allergiás reakciót válthatnak ki továbbá: marha-, csirke -és sertéshús, alma, eper, őszibarack, dinnye, citrusfélék, zeller, paradicsom, hüvelyesek.
Ételérzékenységet válthat ki - többek - között a laktóz (tejcukor), glutén, fruktóz (gyümölcscukor), hisztamin (például felvágottakban, nem friss ételekben, eperben, káposztában, paradicsomban, kakaóban), adalékanyagok (benzoesav, aszpartám, aceszulfám-K, szorbit).
Melyek a leggyakoribb tévhitek?
Az ételallergia és az ételérzékenység ugyanaz
A kettő valóban hasonló tüneteket okozhat, viszont a két állapot egészen más eredetű. Ételallergia esetén az immunrendszer kóros túlérzékenységi reakciója áll a háttérben. Már egészen kis mennyiségű elfogyasztott étel ellen is a szervezet ellenanyagot kezd el termelni, akár életveszélyes állapotot is okozva. Ételintolerancia esetén általában a bélrendszer működési zavara felelős a tünetekért. Egyes tápanyagokat nem tud megfelelően lebontani. Ennek hátterében bizonyos enzimek hiánya, csökkent vagy megszűnt aktivitása is állhat. Leggyakoribb a laktózintolerancia, a fruktózintolerancia és a hisztaminintolerancia. Bizonyos vírusos hasmenéses megbetegedések vagy antibiotikum kúra után is átmenetileg kialakulhat egyes ételekkel szemben intolerancia, de a bélflóra regenerálódása után ez megszűnik.
A kis mennyiségből nem lehet baj, avagy mi a helyzet a nyomokban tartalmazhat jelölésű termékekkel?
Gyakori tévhit, hogy kis mennyiségben elfogyasztva az adott ételt, nem lehet semmi baj. A valódi ételallergia esetén azonban - ahogy az előbb is írtuk -, már egészen kis mennyiség is komoly allergiás reakciót provokálhat. Nekik a „nyomokban tartalmazhat” jelölésű ételeket is kerülniük kell. Ezzel szemben általában egy ételintoleránsnak a „nyomokban tartalmazhat”, de még a „nyomokban tartalmaz” jelölésű termékek sem feltétlenül okoznak tüneteket. Egyéni tolerancia kérdése, hogy tolerálják-e ezeket a termékeket. A „nyomokban tartalmazhat” jelölés azt jelzi, hogy a terméket olyan üzemben állítják elő, ahol érintkezhet a feltüntetett anyagokkal.
Ehhez kapcsolódik az a gyakori probléma is az éttermekben, hogy az adott étel például hivatalosan nem tartalmazna allergént, de nem figyelnek az előállítás során és az étel allergénnel szennyeződik. Például a krumplit olyan olajban sütik, amelyben tojásos rántott ételt is sütnek, így egy tojásallergiásnál már reakciót okozhat vagy abban sütik a gluténmentest, amiben korábban a gluténos ételt.
Laktózmentes = tejmentes?
Annak ellenére, hogy egyre több embert érint, még mindig sokszor keverik a kettőt, olykor kész termékeken is tévesen van jelölve. A laktózmentes egyáltalán nem egyenlő a tejmentessel. A laktóz az tejcukor, a laktózérzékenységért a laktáz enzim hiánya a felelős, míg a tejallergiát a tejfehérjével szembeni kóros immunreakció okozza.
A vegán = tejmentes?
Szintén gyakori tévhit, hogy ami vegán, az biztosan tejmentes. A vegán termékek valóban tej- és tojás nélkül készülnek, viszont nyomokban tartalmazhatnak tejet vagy tojást, ezért az ételallergiásoknál okozhatnak tüneteket.
Ezek a tévhitek, amelyekkel egy ételallergiásnak meg kell küzdenie nap mint nap, csak néhány a sok közül. További tévhitekért látogasson el weboldalunkra, a vegabonshop.hu oldalra.
Ételallergiásan élni bár egyre könnyebb, de még mindig folyamatosan résen kell lenni. Egyre több alapanyag és késztermék elérhető részükre a vegabonshop.hu webáruházunkban is, ahol allergénszűrő is segíti a „nyomokban tartalmazhat” jelölésű termékek kiszűrését.
Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
