A füge Keletről származik, de termesztik Spanyolországban, Portugáliában, Görögországban, Törökországban, Cipruson, Dél-Olaszországban és Dél-Franciaországban is. Hazánkban az utóbbi években sok kertben ültetik, a legtöbb változata pedig évente kétszer is terem. E bőség miatt egész évben kapható az ízletes füge.

A borsika az ajakos növényekhez tartozik, és eredetileg a Földközi-tenger keleti partvidékén és a Fekete-tenger partján volt honos. A Benedek-rendi szerzetesek sok más gyógynövénnyel együtt hozták át az Alpokon és juttatták konyhakertjeinkbe és fazekainkba. A borsfű az ajakosok családjába tartozik. Fűszer- és gyógynövényként is számon tartott növényről van szó, amelynek szárát és illóolaját gyógyászati célokra használják fel. Erős illata miatt úgy vélték, hogy ez csakis az istenek lakomáját fűszerezheti, éppen ezért az ókorban nagyon kedvelték ezt a növényt, amellyel legfőképpen húsokat és hüvelyeseket ízesítettek. A borsfű népies elnevezései: borsikafű, csombor, kerti csombor, bécsi rozmaring, hurkafű.

Nem kell rögtön hashajtó után nyúlnunk, ha székrekedéssel küzdünk. Az alábbi, bárki által könnyen elsajátítható technika a belek manuális átmozgatására épül. Végezhetjük akár saját magunkon is

A lábnak, mint egy összetett és csodálatos „szerkezetnek” a mozgását az izmok összehangolt működése adja. A múló idővel azonban nagyon sokat veszítünk testünk izomtömegéből, és így annak erejéből! Ez pedig a test mozgásának, mozgatásának korlátozásához vezet, melynek végső stádiuma a függetlenségünk elvesztése!

Egyre többen küzdenek valamilyen ételintoleranciával, ételallergiával és esznek valamilyen allergén(ek)től mentesen. Sokan ezt csak egyféle mai divatnak, hóbortnak tartják. Valójában azonban folyamatosan nő a valamilyen ételérzékenységgel küzdő emberek száma. Sokszor ez már egészen kicsi gyermekkorban megjelenik, de a kor előrehaladtával az emésztőrendszer beérik és egyre kevésbé szívódnak fel olyan anyagok, amelyek tüneteket okozhatnak.

A magyar felnőttek jelentős súlytöbbletéhez és kirívóan rossz egészségi állapotához az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód egyaránt hozzájárul. Egyes statisztikák szerint a Magyarországon élő három felnőttből kettő túlsúlyos vagy elhízott. Étrendünkre főleg az állati eredetű zsír és a nem megfelelő zöldség- és gyümölcsfogyasztás a jellemző. Egy felnőtt naponta csupán 7000 lépést tesz meg, mindössze 10 percet sportol és több mint 5 órát ül a megváltozott életformánk miatt.

Sokunk problémája a visszér, amely a lábszárban jelentkező kellemetlen, szúrós fájdalommal, nehézláb érzéssel, lábdagadással társul.

Az emberi élet lehetséges hosszát legalább 110-120 évre becsülik, de olvastunk 150-160 év tendenciáról. A kronológiai és az érrendszeri kor azonban nem mindig esik egybe. Látunk 90 év feletti embereket, testileg szellemileg aktívan és találkozunk 35-40-es éveikben járó férfiakkal és nőkkel, akiknek a szervezete teljesen elhasználódott és az időskorúakra jellemző betegség jegyeit viselik. Az ilyen betegeknél gyakori a hirtelen halál, infarktus, stroke, a háttérben némán zajló érelmeszesedés. A végső korhatárt végül a szív és érrendszer állapota szabja meg, amelyet alapvetően életmódunk határoz meg. A korai érrendszeri öregedés időben történő felismerése, akkor, amikor a folyamat még befolyásolható, lehetőséget ad korunk egyik legnagyobb kihívása az érelmeszesedési folyamat visszafordítására.

1943-ban, a II. világháború kellős közepén Henrik Dam és Edward Doisy felfedezték a K-vitamint, amelyért orvosi Nobel díjjal tüntették ki őket, de a K-vitamin feledésbe merült. 2004-ig kellett várnunk, hogy a K2-vitamin, a Menakinon-7 egészségünkben betöltött szerepét tudományosan is igazolják. A Rotterdam vizsgálat kapcsán derült ki, hogy a K2-vitamin pótlásával a szív eredetű halálozás 57%-kal! csökkenthető. A népbetegségnek számító csontritkulás megoldásának is fontos tényezője a K2-vitamin, ahogyan más krónikus degeneratív megbetegedésé is.

Minden nap ajánlott fogyasztani!